Egy spanyol férfi sikerrel perelte be a Google-t, amiért évtizedes tartozásait és ezzel kapcsolatos árverési ügyeit dobta ki a nevére a kereső. Az ügyben az Európai Bíróság május közepén kimondta, hogy a férfi jogosan kérte a találatok eltávolítását. A Google-hoz azóta tízezernél több törlési kérelem érkezett, és már űrlapot is rendszeresítettek erre a célra. Eljött az internetes cenzúra kora, és előbb-utóbb kitöröljük az internetet? Vagy egy normális társadalomhoz hozzátartozik, hogy az emlékezés szelektív? Riportunk a felejtés – pontosabban az elfelejtődés – jogáról.
Minden körültekintés és szakértő bizottság ellenére is bizonyosan lesznek azonban olyanok, akik nem nyugodnak bele az elutasításba. Hogyan kereshetnek ők jogorvoslatot? – kérdeztük Ormós Zoltán internetjogásztól. Az ügyvéd kifejtette: az Európai Bíróság fenti spanyol ügyben hozott ítéletében már most kimondta, hogy ilyen esetekben adatvédelmi hatósághoz vagy bírósághoz lehet majd fordulni. A bíróság azt is leszögezte, hogy a Google EU-tagállamokban található leányvállalatai az uniós jog alapján perelhetők tagállami bíróságokon vagy az Európai Bíróság előtt. Szerinte ez nagyon fontos megállapítás, hiszen a Google ezután nem mondhatja azt, hogy „Európából szerzek pénzt meg adatot, de aztán az enyhébb amerikai szabályok alá menekülök”. Ormós hozzátette ugyanakkor: fennáll a veszélye, hogy a Google – talán az ír báziscéget kivéve – elviszi a leányvállalatait Európából, hogy kivonja magát az EU-s joghatóság alól. Ha ez megtörténik, akkor nehéz lesz érvényt szerezni az ítéleteknek.
A Google magyar leányvállalata egyelőre még megvan, de a kérdéseinkre nem akartak válaszolni – válaszok helyett érdeklődésünkre olyan „háttéranyagokat” küldtek, amit – most még – könnyen meg lehet találni egy guglizással.
Kicenzúrázzák az internetet?
Ormós Zoltán internetjogász leszögezte: sem az ítélet, sem a rendelet nem írja elő az adatok tényleges eltávolítását az internetről, egyszerűen a Google találatai közt nem fog az információ megjelenni, amikor az adott személy nevére keresünk. Vagyis aki tudja, hol kell keresni – mondjuk az adott portálon belül a keresőben – az továbbra is meg fogja találni ezeket az adatokat – mondta el a Mandiner kérdésére Ormós Zoltán.
Hangsúlyozta: a találat törlése csak arra az esetre vonatkozik, ha a kérelmező nevét írják be a keresőbe. Vagyis ugyanaz a cikk, amiben Ló Béla és Orbán Viktor együtt szerepel, nem fog kijönni akkor, ha Ló Béla nevét írom a Google-ba, viszont ki fog jönni, ha Orbán Viktorét. A kérelem beadásakor az ügyfélnek igazolnia kell magát (ezzel együtt azt is igazolja, hogy uniós polgár, tehát vonatkozik rá az adatvédelmi szabályozás) és pontosan, indoklással együtt meg kell jelölnie azokat a linkeket, amelyekről azt szeretné, hogy ne jelenjenek meg a találati listában.
Ormós Zoltán szerint ennek a lehetőségnek nem az internet cenzúrázása a lényege, hanem az, hogy a régi, már nem adekvát – és esetleg kényelmetlen – adatokra vonatkozó keresési rekordok eltávolíthatók legyenek. Például valakinek a leendő munkáltatója ne az illetőről szóló húsz évvel azelőtti kábítószeres ügyeiről találjon információkat, ha „megguglizza” a munkavállaló nevét, aki egyébként már tizenöt éve tiszta, és adott esetben már a büntetőjogi joghátrányok alól is mentesült. „Az embereknek az fáj, hogy beírják a nevüket a Google-ba, és mi jön ki” – magyarázta Ormós Zoltán, aki szerint a társadalomban normális, hogy működik egyfajta természetes felejtés, a Google viszont mindent kegyetlenül megjegyez.
A digitális memóriának köszönhetően a „múlt elkezdett követni” minket, ami ellehetetleníti a felejtést – fejti ki Mayer Schönberger. Ha valakit „megguglizunk”, akkor csak információ-töredékeket kapunk róla, ami bizony félrevezető lehet, így tévesen alkothatunk ítéletet. Szerinte a társadalomban fontos a felejtés, mert az kell a megbocsátáshoz. „Ha nem tudunk felejteni, akkor olyan társadalommá válhatunk, amely nem tud megbocsátani” – írja a professzor.
Most úgy tűnik: a törlési kérelmek mérlegelésével elsősorban a Google dönti majd el, hogy az érzékeny kérelmezők közül kit fogunk elfelejteni és így kinek fogunk megbocsátani.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Kampányhajrá Dombóváron, illetve Tolna vármegye 2. számú egyéni választókerületében, az esélyes jelölt a fideszes Csibi Krisztina. Bár előrehozott választást követel, ezen a voksoláson a Tisza Párt nem indul. A Mi Hazánk Dúró Dórát, a Demokratikus Koalíció Takács Lászlót indítja. Riport.
Majd súlyzózni kezdett az eszközzel.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A szakértő rámutatott, Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.
Az amerikai üzleti szféra gyorsan reagál a politikai nyomás változásaira.
Eddig őt tartották a demokraták legesélyesebb 2028-as jelöltjének.
